ESZTERGOMI TÖRTÉNELEM ÉS LÁTNIVALÓK

A magyar Dunakanyar kapujában, Budapesttől 40 km-re, erdős hegyek koszorújában fekvő Esztergom a magyar nemzet történetének kiemelkedő helye.

Nemcsak történelmi múltja, de híres műemlékei, muzeális kincsei, kultúrtörténeti hagyományai, ódon hangulatot árasztó óvárosi utcái, jelentős kulturális rendezvényei is Magyarország nemzeti zarándokhelyévé teszik ezt a kis várost.

Ez a - földrajzi adottságai révén az őskőkor óta folyamatosan lakott - hely már a kelták, majd a rómaiak korában fontos szerepet játszott a környék életében, amikor Solva néven a római limes jelentős castruma és települése állt itt.

Országos jelentőségre a magyarok honfoglalása után emelkedett, amikor Géza nagyfejedelem ide tette székhelyét. Itt - a római castrum helyén kiépített várban - született fia, az államalapító Szent István király, akit itt is koronáztak királlyá 1001. január 1-jén. István király alapította az esztergomi érsekséget, amely a mai napig a magyar katolikus egyház központja. Ugyanő kezdett pénzt veretni Magyarországon, s évszázadokon keresztül itt működött az ország első, hosszú ideig egyetlen pénzverdéje. A pénzverés feletti felügyeletet az esztergomi érsek gyakorolta, de az ő jogkörébe tartozott a magyar királyok koronázása is - majd ezer éven keresztül.

Esztergom két és fél évszázadon át királyi székhely volt és ezer éve egyházi központ. A vár alatt az Árpád-kori Magyarország legjelentősebb városa alakult ki, gazdag kereskedő- és iparos polgársággal. Ezt a jelentős várost pusztították el a tatárok 1241-1242 telén. Bár a várat nem tudták elfoglalni, és a város is hamarosan újjáépült, IV. Béla a királyi székhelyet Budára helyezte át.

A XIV-XV. században a város magja (a "királyi város") ugyan királyi fennhatóság alatt maradt, de az érseki Víziváros és számos külváros egyházi kézbe került. A királyi udvar távozása, a gazdasági élet visszaesése ellenére a város kulturális szerepe és súlya - főleg az egyház tevékenysége révén - jelentősen megnövekedett: a főkáptalannak és az Ágostonrendnek főiskolái működtek itt a XIII. századtól kezdve.

A különféle szerzetesrendeknek 11 kolostoruk volt itt, s a régi város méreteire következtethetünk abból is, hogy területén 38 templomról vannak írott adatok, s ezek mellett 4 ispotályban gyógyították a betegeket. Mindenesetre a középkori Esztergom jóval nagyobb kiterjedésű volt a mai városnál.

Ezt a virágzó várost 1526-ban égették fel először a törökök, a várat azonban csak 1543-ban tudta elfoglalni maga Szulejmán szultán. Ettől kezdve kereken 130 éven át török kézben lévő végvár Esztergom. A vár birtoklásáért sok alkalommal pusztító harcokat vívtak. Az 1594. évi sikertelen ostrom alkalmával halt hősi halált a korai magyar líra európai jelentőségű költője: Balassi Bálint. 1595-ben sikerült visszafoglalni a várat, de 1605-ben újra török kézre került, s ott is maradt 1683-ig, amikor a híres párkányi győzelem után Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly seregei végleg kiűzték a törököket Esztergomból. A török háborúkban rommá lett jelentős település helyén szerény kisváros alakult újjá - a török elől Nagyszombatra és Pozsonyba menekült érsekség is csak 1820-ban tér vissza ősi székhelyére, s kezdi meg az új egyházi központ kiépítését.

Az 1848-as szabadságharc kezdetén - az országban másodikként - itt alakul meg a nemzetőrség, amely vér nélkül elfoglalja a szabadságharc későbbi mentsvárát, a komáromi várat. Ugyanakkor az addig elkészült egyházi épületekben működik a szabadságharc legnagyobb hadikórháza.

A XIX. század végén lendületesen fejlődik Esztergom: 1894-ben vasutat kap, majd a régi város helyén létrejött négy önálló település (Esztergom szabad királyi város, a Víziváros, illetve Szenttamás és Szentgyörgymező mezővárosok) 1895-ben egyesülnek a mai Esztergommá. Ugyanekkor adják át a forgalomnak (a korábbi hajóhíd helyett) az Esztergomot a túlparti Párkánynyal összekötő Mária Valéria hidat.

A város reményteli fejlődését az I. világháborút követő trianoni békeszerződés akasztja meg: 1920-tól Esztergom megye északi fele Csehszlovákiához kerül, Esztergom ismét határváros lesz, de azért megtartja megyei székhely rangját, és - mint iskolaváros - kultúrális szerepkörét.

A II. világháború jelentős pusztításai után Esztergomot romvárossá nyilvánítják. Az állam és az egyház közti viszony megromlása idején helyzete tovább romlik (innen hurcolják börtönbe Mindszenty József hercegprímást - 1948), majd 1951-ben a megyeszékhelyet Tatabányára helyezik. Mindezek ellenére, főleg iskolái, kulturális intézményei, közigazgatási szerepe révén megmaradt regionális kulturális központnak, történelmi múltja, műemlékei, muzeális értékei - nem kevésbé környezetének táji szépségei és kedvező elhelyezkedése folytán Magyarország egyik legvonzóbb idegenforgalmi, turisztikai központjának.

A Bazilika

Bármilyen irányból közeledünk Esztergomhoz, kilométerekről feltűnik a város jelképe, a tájba szépen illeszkedő Bazilika. Ha Visegrád felől érkezünk, két hatalmas háztömb (régi, kanonoki épületek) között halad fel az út az ország legnagyobb templomához, a monumentális Bazilikához, amelyet négy prímás építtetett 1822-1869 között. (A felszentelés már 1856-ban megtörtént. Erre az alkalomra írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet maga vezényelt az ünnepség alkalmával.)

A templom méretei lenyűgözőek: magassága a kriptától a keresztig 100 m, hossza 118 m, szélessége 49 m, az impozáns timpanon oszlopai 22 méteresek, a kupola belső magassága 71,5 m, átmérője 33,5 m. A déli oldalbejáraton bejutva, a szentélyben Grigoletti: Mária mennybevételét ábrázoló képe tűnik elénk, ami a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe: 13 × 6,5 m.

A déli oldalon szerényen húzódik meg a középkori székesegyház egyetlen megmaradt építménye, a híres Bakócz-kápolna, Bakócz Tamás érsek sírkápolnája. Az 1506-1507-ben, helyi vörösmárványból, olasz mesterekkel építtetett kápolna a magyarországi reneszánsz építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása. Eredetileg más helyen állt, a Bazilika építésekor 1600 darabra szétszedték, és itt eredeti formájában visszaépítették. E kápolnában tartott tedeumot 1683-ban Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly a török kiűzése után, majd 1706-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem is, amikor elfoglalta az esztergomi várat.

A Bazilika emeleti helyiségeiben a világhírű Főszékesegyházi Kincstár remekeiben gyönyörködhet a látogató. Az ötvöstárgyak közül csupán az Árpád-kori eredetű koronázási keresztet (erre tették le az esküt koronázáskor a magyar királyok) és Mátyás király híres, drágakövekkel és igazgyöngyökkel díszített, színarany kálváriáját találhatjuk meg.

A templom alatti kriptában középkori főpapok síremlékeit, az óegyiptomi stílusban készült kör alakú sírboltban az esztergomi érsekek temetkezési helyét látjuk. Ide kerültek végső nyughelyükre 1991. május 4-én Mindszenty József  hercegprímás földi maradványai is. (Azóta a magyar katolikusok búcsújáró helye lett a látványos altemplom.)

Aki a környék panorámájában akar gyönyörködni, felmehet a kupolába is, ahonnan páratlan körkilátás nyílik a Börzsönyre, Visegrádi-hegységre, a Pilisre, a Gerecsére és a távoli, ködbe vesző felvidéki hegyekre.

A Bazilika a Várhegy közepén áll. Az oszlopcsarnoktól észak felé kerülve Medgyessy Ferenc szobrászművész Szent István királyt ábrázoló lovas szobra mellett haladunk el. Ezen a tájon állt Géza fejedelem palotája - István király születési helye. A szobor és a Bazilika északi tornya között, a Géza fejedelem által épített Szent István vértanú templom helyén szabadtéri oltár jelzi azt a pontot, ahol ezer évvel ezelőtt az első magyar királyt, Szent Istvánt megkoronázták. Az emlékoltártól észak-keletre a hegy lábánál álló volt érseki Nagyszeminárium felső szintjére öntöttvasból készült, romantikus "sóhajok hídján" juthatunk el a "Mindszenty emlékhely" kiállítására, mely méltó emléket állít Magyarország utolsó hercegprímásának.

Szent István megkoronázása (Milleneumi emlékmű)

A közeli északi rondellán áll 2001. augusztus 15-től Melocco Miklós szobrászművész István király megkoronázását ábrázoló, monumentális millenniumi emlékműve. A rondelláról szép kilátás nyílik a Garam folyó torkolatára, a Duna-menti hegyekre. Az északi városrész, Szentgyörgymező apró házai közül kiemelkedő, középkori eredetű templom tornya mögött, a Dunaparton elénk tűnik a 48-as honvédtemető facsoportja is. Innen a szomszédos presso (egykor a vártisztek lakása) lépcsős-boltozatos lejáróján, a vár nyugati gyalogkapuján át a közelmúltban helyreállított "Macska úton" néhány perc alatt lesétálhatunk a Vízivárosba a Keresztény és a Balassa Múzeumokhoz.

Vármúzeum

Ha eredeti utunkat folytatjuk, a bazilika nyugati homlokzata előtt visszasétálva az Árpád-házi királyok és későbbi érsekek palotájának maradványaihoz, a Vármúzeumhoz jutunk. A magyarországi román stílusú  építészet kiemelkedő alkotásából a híres Szent István szoba, a lakótorony és a későromán-koragótikus királyi várkápolna érdemel említést. A termekben kiállítás mutatja be Esztergom múltját, a lakótorony tetejéről pedig a város és környéke panorámájában gyönyörködhetünk. A várból a régi kaputornyokon át, Esztergom szabadtéri pantheonja mentén ereszkedünk le a Víziváros felé: a felvonóhíd után a Városalapítót, Esztergom millenniumi emlékművét, majd a lejtő alján, a bástyafalak előterében Vitéz János érsek (1465-1472) szobrát látjuk. Utóbbi Mátyás király nevelője, kancellárja, az első magyar egyetem alapítója volt. Nevét viseli az úttest másik oldalán álló Érseki Tanítóképző Főiskola. Tovább haladva, tölgyek koszorújában a török elleni ostromban hősi halált halt Balassa (Balassi) Bálint szobra, majd a Víziváros bejáratánál Liszt Ferenc szoboralakja tűnik elénk.

Víziváros

A Víziváros hangulatos főutcáján jobbról középkori eredetű épületek sorakoznak: a sziklás várfok alatt az esztergomi bég lakóháza, majd a régi Vármegye Háza következik. Utóbbiban a Balassa Bálint Múzeum jelentős régészeti gyűjteményéből rendezett, "Esztergom a középkorban" című kiállítást tekinthetjük meg. A múzeummal szemben álló egytornyú templomot és rendházat a törökök kiűzése után a ferencesek építették - ma a Szatmári Irgalmas Nővéreké. A zárda sarkán az 1739-es pestis emlékére állított barokk Immaculata szoborcsoport vonja magára a figyelmet.

A Víziváros főterén álló kéttornyú plébániatemplomot a jezsuiták építették barokk stílusban (1728-1738). Díszes berendezésének java része a II. világháborúban pusztult el. A mellette álló jezsuita rendházból építtette ki neoreneszánsz stílusban Simor János hercegprímás a mai prímási palotát (1880-1882). A palota második emeletén találjuk az ugyancsak Simor által alapított és világszerte ismert Keresztény Múzeumot, amelynek legjelentősebb darabjai a középkori táblaképfestészet és szobrászat remekei, de jelentős XIII-XV. századi itáliai, és későbbi, nyugat-európai festmény-, és iparművészeti anyaggal is rendelkezik a múzeum, amelynek XIV-XVIII. századi gobelinjei is híresek.

A prímási palotán túl, a Nagy-Duna parton áll a törökverő Sobieski János, lengyel király emlékműve. Mindszenty hercegprímás teréről híd vezet át a Kis-Dunán a szigetre, Esztergom túlparti testvérvárosába, a szemközti Párkányba átívelő, 1945-ben felrobbantott, és 2001-ben újjáépített Mária Valéria hídhoz és a hajóállomáshoz. A hídfő mellett Szervátiusz Tibor "Híd-oltalmazó Boldogasszony” szobra hívja fel figyelmünket, az egykori vámházban pedig mindkét part és térsége idegenforgalmi értékeit szolgáló iroda működik.

A szigeten találhatóak a város sportintézményei. Utunkat a Kis-Duna sétány évszázados platánjai alatt folytatjuk tovább. A balra nyíló Katona István utca az egykor itt lakó híres történetíróról kapta nevét. A hangulatos kis utca barokk házai török eredetűek: Rusztem pasa fürdőjének maradványait rejtik itt a falak. Az utca végén, a városfalmaradvány sarkán emléktábla jelzi azt a helyet, ahol a magyar nyelvű líra európai rangú megteremtője: Balassa (Balassi) Bálint halálos sebet kapott 1594. május 19-én, a török kézen lévő Esztergom ostrománál.

Tovább haladva a Víziváros déli sokszögbástyáján az I. világ-háború 14. honvédezredének emlékművét látjuk. Szemben, a Kis-Duna túlsó oldalán, a Szigeten az Élmény- és látványfürdő monumentális épülettömbje emelkedik.

Szent Tamás-hegy

A sétány tovább a kellemes vizű (27 °C) strandhoz, illetve a városközpontba vezet, aki azonban a város szép panorámájára és további látnivalóira kíváncsi, jöjjön tovább a Liszt Ferenc és Batthyány utcán a Szent Tamás-hegyre. Utunk az új Szeminárium és a híres Főszékesegyházi Könyvtár épületei között vezet. Utóbbit Hild József építette 1853-ban (oromzatán Szent Jeromos szobra), s ez a vidék egyik leggazdagabb könyvtára. Az Árpádkortól folyamatosan fejlődő gyűjtemény jelentős kódex- és ősnyomtatványanyagából a XII. századi kéziratos Esztergomi Iskoláskönyvet (az Árpádházi hercegek tankönyvét) említhetjük meg.

A kápolnával koronázott Szent Tamás-hegy lábánál vagyunk ismét, ahol kedves kisvendéglők (Mélytányér kisvendéglő, Csülök csárda, Szent Tamás-hegyi vendéglő) várják házias ételekkel, magyaros vendégszeretettel a megfáradt látogatót. A Csülök csárdán túl jobbra fordulva, a szép fekvésű barokk kálvária stációi mellett a Szent Tamás-kápolnához jutunk, melynek XII. századi elődje a török háborúkban pusztult el. Névadója az 1173-ban szentté avatott Tamás canterburyi érsek volt. A kápolnától gyönyörű kilátás nyílik a Várhegyre, az alatta fekvő Vízivárosra, valamint sétánk további célpontjára: az egykori királyi városra és festői környékére. Innen keskeny sétaút, majd lépcsős lejáró vezet a hegy peremén a Szent István emlékműhöz. A domborművet, amely István király esztergomi koronázását ábrázolja, 1938-ban, halálának 900. évfordulóján állították. A főúthoz leérve kis kitérőt teszünk a balra nyíló Imaház utcába, ahol az egykori zsinagóga előtt Martsa István Mártíremlékművét láthatjuk. Az imaház ma a Technika Háza, korszerűen felszerelt előadótermei nemzetközi jelentőségű konferenciáknak adnak otthont.

Tovább haladva a Szent Tamás-hegy hangulatos, Tabánt idéző kis utcáiba pillanthatunk be, majd a szép vonalú barokk Szent István-kápolna mellett elhaladva a Duna Múzeum barokk épületéhez érünk. A múzeum a Duna és a magyar vízügy történetét bemutató állandó kiállítás mellett modern képzőművészeti tárlatokkal is várja vendégeit. Az új korszerű kiállítás megnyitása után, 2002-ben az év múzeuma kitüntető címet nyerte el az intézmény.

Belváros

Innen rövid sétával a kisváros forgalmas közlekedési csomópontjára, a Rákóczi térre jutunk, ahonnan a főtér felé nyílik kilátás. Középen, a térburkolaton vörös műkősávok jelzik az egykori Királyi város Szent Lőrinc kapujának és a városfalnak nyomvonalát. Ezeken túl jutunk a város főterére, melyet barokk, klasszicista és romantikus épületek öveznek. A baloldali sarokház közel kétszáz évig patika volt, jelenleg Esztergom Város Gran Tours Utazási Irodájának ad otthont. Mögötte a Hild József tervezte, romantikus stílusú Takarékpénztár épülete emelkedik ki a sorból, majd további kedves, polgári lakóházak következnek. A tér keleti oldalán a város legszebb rokokó épülete, a Gróh-ház hívja fel a figyelmet, majd a Prokopp János tervei szerint romantikus stílusban épült Posta-épület következik. A tér déli végét egyetlen hatalmas, árkádsoros barokk palota: a Városháza épülete zárja le, meghatározva a város főterének hangulatát. Eredetileg Bottyán Jánosnak, a Rákóczi szabadságharc híres "Vak Bottyán" generálisának kúriája állt itt. Mai formáját 1772-1773- ban nyerte, amikor teljesen átépítették. Erről tanúskodik a homlokzaton látható vörösmárvány városcímer 1773-as évszáma is. A tér közepén a Szentháromság szoborcsoportot látjuk 1900-ból.

A jobbra nyíló utca elején egy 1767-ben épült szép barokk lakóház, vele szemben a megyei levéltár romantikus épülete, majd a Vármegyeház szecessziós hátsó homlokzata következik, a kis utca végén a sort a belvárosi plébániatemplom szép barokk épülete zárja le.

A Városháza bal sarkán az itt kezdődő utcának is nevet adó Bottyán János generális lovas szobra áll. Az egykori főutcában jeles házak emelkednek: először a Mária Terézia által gimnázium céljára épített tornyos, barokk épület, majd a Vármegyeház szép barokk palotája következik. Az ún. Meszéna-házat 1755-1770 között építették. Kiemelkedő dísze a gazdag faragású "napsugaras kapu", kedves fotótémája az ide látogató turistáknak.

Ferences templom

Az utca másik oldalán a pálosok, majd bencések barokk székháza, a neoreneszánsz főgimnázium (ma szakközépiskola), a Ferences Rendház és Gimnázium következik a hatalmas, barokk ferences templommal. Ezen a tájon állt egykor a ferenceseknek a török háborúkban elpusztult első kolostora és temploma is, amelybe IV. Béla királyt és családját temették. Díszes síremlékük és a régi templom maradványai itt rejtőznek a földben. Emléküket az utcasarkon 2000-ben felállított bronz dombormű őrzi.

A kereszteződés túlsó oldalán álló barokk palota a reformkor híres "ördöglovasának", gróf Sándor Móricznak otthona volt egykor. A IV. Béla király úton a főutcára (Kossuth L. út), azon át tovább az autóbuszpályaudvarra jutunk. Innen tovább a hegyek felé a Siszler úton, vagy a Babits Mihály úton az Előhegyen álló Babits-villához visz utunk. A ma emlékmúzeumnak berendezett kis házban töltötte nyarait jeles költőnk 1924-től 1941-ben bekövetkezett haláláig. Az emlékmúzeum és annak híres "autogramfala" az irodalomkedvelők ezreit vonzza évente a házhoz, ahonnan a város szép panorámájában is gyönyörködhetünk.

Ha a Kossuth Lajos utcán folytatjuk tovább utunkat, először egy, a házak között álló barokk templom tornya tűnik elénk: a török időkben idetelepült rácok (szerbek) 1760 táján épített templomtornya, majd a Hősök tere következik. A téren áll az I. világháború helyi áldozatainak monumentális emlékműve. Előtte a korábbi, bonyolult útkereszteződés helyén kialakított virágos körforgalom a megnövekedett forgalmat és a város szépítését egyaránt szolgálja. A látványt dél felől már a Rudnay téren álló, és helyben csak "Kerek templomnak" nevezett Szent Anna plébániatemplom kupolás, tornyos épülete zárja le.

A templommal szemben, az Árok utca vonalában állt egykor a Királyi város déli, budai kapuja, melytől négy irányban ágaznak el az utak: Tát-Komárom, Dorog-Budapest, illetve a Pilisi-hegyek-Dobogókő-Budapest felé. Innen közelíthető meg közúton az újjáépített Mária Valéria híd is.

forrás: www.esztergom.hu

 

 


Aktuális akciók 2024-ben:

- Egy 3 év alatti gyermek elhelyezése pótágy nélkül ingyenes

- ingyenes WiFi internet

 

 
 
WWW.APARTMANVISEGRAD.HU | INFO@APARTMANVISEGRAD.HU | TEL: +36 20/521-7605 | 2025 VISEGRÁD, HARANGVIRÁG UTCA 2.